Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Zazen útja

2008.11.24

 

Shodo Harada Roshi* tanítása

Minden évben, mikor közeledik a december, a szerzetesek beleborzonganak a rohatsu közeledtének gondolatába. A zenben fokozzuk energiánkat erre az ósesshinre,1) amelyet december 1-jétől 8-áig tartunk. A rohatsu ósesshin egyéves gyakorlás összegzése, az az időszak, amikor mindenki szembenéz egyéves meditációjának végső eredményével.

Buddha december 8-án világosodott meg, amikor felnézett a Hajnalcsillagra, a bolygóra, amelyet úgy hívunk Vénusz. Ennek a bolygónak a ragyogását látta Buddha egy hét meditációjának mélységéből. Buddha ugyanazzal a szemmel érzékelte ezt a ragyogást, amely minket is képessé tesz a teljes megvilágosodás átélésére.

Egy hétig meditált Buddha a lehető legelmélyültebb szamádhi állapotában, s ezen tört keresztül a hajnalcsillag ragyogása. Egy hét a teljes szellemi halál, a nagyszerű halál, a tudat halálon túli állapotában. Ebbe a világba hasított bele a Hajnalcsillag fénye újjászületésre hívva a buddha tudatot. Így kiáltott fel a Magasztos:
"Ez az! Ez az! Ez vagyok én! Ez vagyok én, ami ilyen fényesen ragyog!"
Mélyen meg volt rendülve a csodától, amelyet érzett. Innen ered Buddha minden tanítása.

Így szólt Buddha ebben a tudatállapotban:
"Milyen csodálatos! Mennyire csodálatos! Minden létező részese a tiszta természet eme adományának! Milyen csodálatos, bámulatba ejtő dologra ébredtem rá! Mind a tízezer dolog, minden virág, minden fa, minden szikla, akármerre nézek, fényesen ragyog! Micsoda meghökkentő dolog ez! Ugyanazt a tájat látom, de milyen csodálatos fényességben! Mily frissességet érzek mindenben!"
Buddha tudatának e mély megvilágosodásából ered összes bölcsessége. A zen lényege is a pillanat mély észlelése a buddha tudat által.

Mielőtt elkezdődne a rohatsu ósesshin, a résztvevők felesküdnek arra, hogy ugyanazt az élményt tapasztalják meg amit Buddha. Minden zen dojoban 2) az emberek arra teszik fel életüket, hogy képesek legyenek tapasztalni a tudatnak pontosan azt az állapotát, amelyet Buddha élt át december 8-án. Ez az a határozott eskü, amellyel a résztvevők a rohatsu ószessinre jönnek.

Van egy gyűjtemény, amely Hakuin zenji tanításait tartalmazza. Rohatsu jissu a címe. A rohatsu ósesshin minden estéjén felelevenítjük az ő gondolatait, amelyek saját tapasztalataiból eredtek, amelyekkel ösztönözte tanítványait, hogy energiát adjon nekik meditációjuk folytatásához. Ez a gyűjtemény Hakuin egyik tanítványának, Torei zenjinek a munkája. Széles körben nem publikált mű ez. Csupán a szerzetesek által használt írás, szigora és komolysága miatt. A szöveg leírja, hogyan kell végezni a zazent, az utat, amely által elérhető a szamádhi 3) állapota, illetve a helyes légzés technikáját. Mindezekről aprólékos részletességgel ír.

Szeretnék néhány gondolatot fűzni Hakuin tanításához, felhasználva a Rohatsu jissu szövegét, kiegészítve saját tapasztalataimmal, annak reményében, hogy ezzel segítséget nyújthatok minden egyes embernek a meditáció gyakorlásában. Hakuin tanításának felelevenítését a rohatsu első éjszakáján kezdjük el. Így szól az előtte felsorakozott tanítványokhoz:
"Mindazoknak, akik a mély szamádhi állapotába szeretnének kerülni, először is el kell helyezkedniük teljes lótuszülésben egy vastag párnán. Viselj laza öltözéket! Egyenesítsd ki a gerinced; testtartásod legyen egyenes és kényelmes! Kezdd el a szuszokánt 4), amely a lehető legjobb eszköz arra, hogy elérd a mély szamádhi állapotát! Összpontosítsd kídet 5) a tandenedbe6)! Utána koncentrálj erősen a koanodra 7) mindaddig, míg ki nem ásod teljesen tudatod gyökereit! Ha így gyakorlod a zazent minden nap, a kensó8) megvalósítása olyan természetessé válik, mint, hogy hozzáérsz a talajhoz, mikor ráülsz. Adj bele mindent, amit csak bírsz!"

Mély szamádhi, mély szamádhi. Mindnyájan a kensóról beszélünk, de ha nem fejlesztjük ki a szamádhi állapot elérését, nagyon messze kerülünk a megvilágosodástól. A Hatodik Pátriárka (Enó) és Rinzai zenji szerint a kensó-nak van a legnagyobb jelentősége, és a szamádi állapotának elérését nem tekintették problémának. Számukra csak a kensó a fontos; a megvilágosodás a zen lényege. Buddha élménye mély megvilágosodás volt. Mikor meglátta a Hajnalcsillagot, megtapasztalta saját valós természetét. E nélkül nem létezik sem zen, sem Buddhadharma. 9)

De csupán beszélni a kensóról nem jelenti azt, hogy meg is tudjuk valósítani. Ez a kor, amelyben élünk, nem a szellemi tisztaság időszaka. Rengeteg információ áramlik a társadalom minden területén, mindennapi életünk komplikált és zavarba ejtő. Tudatunknak nagyon nehéz a dolgok mélyére látni, és ha nem válik teljesen letisztulttá, a kensó elérése lehetetlen. Ha antennáink teljesen berozsdásodtak, képtelenek bármiféle jel felfogására. Ha a tükrünk nem tiszta, nem tudja megmutatni a táj nagyszerűségét. Minden elménk tisztaságától és szabadságától függ, mert csak így tudjuk fogni a jeleket. Ez persze nem azt jelenti, hogy el kell zárkóznunk saját csendes világunkba. Célunk az, hogy ráébredjünk valódi természetünkre. Hogy ezt megvalósítsuk, azért kell kifejleszteni a mély szamádi állapotának eléréséhez vezető technikát. Ezért azoknak, akik kitartóan gyakorolnak, a zazenre 10) kell koncentrálniuk és azt be kell építeniük mindennapi életükbe és cselekedeteikbe.

Hakuin így kezdi tanítását: "Mindazoknak, akik el kívánják érni a mély szamádi állapotát." A Hatodik Pátriárka így határozta meg a mély szamádit: el kell határolnunk magunkat minden külső hatástól és nem szabad hagyni, hogy bármi megzavarjon ebben az állapotban. Mikor körülnézünk, fákat, virágokat, hegyeket és embereket látunk, és nem tudjuk kitörölni ezt a látványt. Nem tudjuk kitörölni a dolgokat, amelyek feltunnek előttünk. Nem tudjuk becsukni a fülünket, nagyon sok dolgot érzékelünk: meleget, hideget, örömöt, fájdalmat, illatokat. Úgy élünk, hogy kötődünk azokhoz a dolgokhoz, amik körülvesznek minket, és nem tudjuk magunkat ezektől elhatárolni. A legfontosabb dolog, hogy ne ragaszkodjunk a körülöttünk lévő dolgokhoz. Ez nem azt jelenti, hogy takarjuk el a szemünket, ne szagoljunk, ne érezzünk többé. Azt jelenti, hogy tudatunknak kell felülemelkedni a külső hatásokon. Ne legyünk zavartak, ne használjuk értelmetlenül az elménket, ne legyünk figyelmetlenek! Találjuk meg saját központunkat és teljes összpontosítással gyűjtsük össze saját koncentrált energiánkat! Ne kötődjünk a külső formákhoz, ne gondoljuk ezt és azt, ne legyünk telezsúfolva idegen dolgokkal, ne gondoljunk arra, hogy nyerhetünk, vagy veszíthetünk, hogy boldogok vagyunk, vagy szomorúak! Ez az, amit úgy hívhatunk: zen.

Mindig gondolunk valamire. Ha tudatunk mindig tele van, sosem fog kitisztulni és arra sem leszünk képesek, hogy leállítsuk gondolatainkat. Tudatunkat állandóan rövid pórázon és tökéletes éberségben kell tartani. A szuszokánt, amelynek igazán nagy szerepe van a tudat letisztításában, Hakuin így oktatja: "Határold el magad a külvilágtól és ne gondolj semmire!" Mély szamádinak azt az állapotot hívjuk, amikor csak arra koncentrál tudatunk, amit éppen csinálunk. Ülj egy vastag párnára teljes lótuszülésben. Azoknak, akik a mély szamádi állapotába akarnak kerülni, vastagabb párnára van szükségük. Ha csak tíz-harminc percig ül valaki, a párna nem olyan fontos, de itt a Sogenji-ben tizenkét órát is szoktunk meditálni, így az egy hetes ósesshin alatt egy vékony párna nem megfelelő. Ezért aztán tényleg az a legjobb, ha van egy vastag párnánk.

Tedd a lábad teljes lótuszülésbe! Zazent lehet gyakorolni fél és teljes lótuszülésben, de a teljes előnyösebb. Óvatosan tedd fel mindkét lábad és minél jobban hajlítsd be! Azért jobb így ülni, mert ekkor a láb nem tud elmozdulni a helyzetéből. Fél lótuszülésben könnyebben megsérülhet az ember lába. Ha sokáig ülsz, esetleg fájni kezd a lábad és meg akarod mozdítani. Ha ezt teszed, tested középvonala elgörbül. Ha ilyen tartásban ülsz sokáig, elveszíted az egyensúlyod, lábad elzsibbadhat. Végül aztán lehetetlenné válik a zazen gyakorlása. Azért történik ez, mert az emberek nem rakják fel elég körültekintően a lábukat a megfelelő helyzetbe. Ha nagyon behajlítod őket, eleinte fájdalmat érezhetsz.

A zazen a jóga egy fajtája, ezért aztán nem az ember izomszerkezete ellen való. Ha olyan helyzetben akarsz ülni, melyben a lábaid izmaidnak megfelelő helyzetben vannak, be kell őket mélyen hajlítanod. Ha csak lazán felteszed a lábaidat, az nem lesz megfelelő. Olyan magasan fel kell rakni őket combjaidra, amennyire csak lehetséges. Ezután nyomd ki a hasad alsó részét, ahogy csak bírod, kezeid rakd elé, egyiket a másikra úgy, hogy hüvelykujjaid érintsd össze. Laza ruhában előnyös ülni. Ha bárhol megszorítod a tested, az akadályoz a légzésben. Ha nadrágszíjat, vagy szűk nadrágot viselsz, ki kell lazítani, amennyire csak lehet. Egyenesítsd ki a gerinced, nyúlj fel vele az ég felé! A térdeid közötti vonal egy egyenlő oldalú háromszög oldalát adja. Medencédet helyezd a háromszög szemben levő csúcsába és gerincedet ebből a pontból egyenesítsd ki! Nyakad és fejed így az egyenes gerinc csúcsán helyezkedik el. Húzd be az állad, fejed tetejét nyújtsd az ég felé; fejed súlya, úgy érzed, csökkenni fog! Ha ezt teszed, önkéntelenül megtalálod az egyensúlyi állapotot. Hasad így magától előrébb kerül, már csak azért is, mert a gerinced egyenes."

Hakuin így oktat még: "gerinced, testtartásod legyen egyenes és kényelmes" Így a legjobb ülni: üdítő látványt kell nyújtanod azok számára, akik látnak zazen közben! Ha túlságosan kinyújtod magad, úgy tűnik, mintha kényelmetlenül ülnél. Ha rendetlennek és kényelmetlennek látszik a testtartásod, akkor nem a megfelelő helyzetben ülsz. Vibráló és üdítő látványt kell nyújtanod! Hakuin ezt mondja tanítványainak: "Kezdd el a szuszokán végzését! Ez a legjobb módja annak, hogy a mély szamádi állapotába kerülj. Összpontosítsd kídet a tandenedbe!" Hakuin saját tapasztalatai alapján beszél. Az ő általa tanított szuszokán hasi légzés ugyanaz, amelyet Buddha is használt és tanított.

Természetesen nem Hakuin fedezte fel ezt elsőként. Indiában ősidok óta gyakorlatban van ez mind a mai napig. A zen gyakorlásában a szuszokánra sosem helyeztek túl nagy hangsúlyt, mivel természetes dolognak tartották, és nem gondolták, hogy tanítani kéne. Hosszabb meditációk alatt Hakuinnak problémái voltak a szimpatikus idegrendszerével. Kíje felment a vállaiba, s így érzelmileg labilissá vált. Észrevette, hogy a szuszokán által meg tudja nyugtatni tudatát, így a szuszokán tulajdonképpen kíjét fejleszti. A kezdőktől a haladókig mindenkinek oktatta a szuszokánt, amelyet tökéletessé kell fejleszteni. Egyszerűnek hangzik, mikor Hakuin azt mondja, kezdd el a szuszokán-t, mivel ez a legjobb módja, hogy a mély szamádih állapotába kerülj. Kídet összpontosítsd a hasadba!

A szamádinak azonban több fajtája van. Jógában sokféleképpen el lehet érni a szamádi állapotát, de a legjobb erre a szuszokán. Hakuin saját tapasztalatai szerint beszél. A szuszokán-t mindenkinek úgy tanítják, mint a meditáció alapját, s azok számára akik kifejlesztik, a mindennapi életben is természetessé válik. Könnyű azonban elfelejteni a szuszokán végzésének helyes módját, úgyhogy a legjobb, ha állandóan és pontosan felelevenítjük. Mielőtt elkezded a szuszokán végzését, ellenőrizd a zazen testtartásodat! Ha ez rendben van, szabadulj meg minden feszültségtől és nyújtsd gerincedet az ég felé! Lazítsd el nyakizmaidat és karjaidat is! Mikor ezt teszed olyan vagy, mint a csontváz a tudományos szertárban: teste fejétől elválasztva lazán fityeg.

Ebben az ellazult pozícióban csendesen lélegezz ki, összpontosítva a tandenedre. A tanden a köldök alatt található majdnem 4 cm-rel, amelyet érezni is lehet, ha megnyomja ott az ember. Itt van a szimpatikus idegrendszer központja. Az emberi kí forrása is innen ered. Ha erre a pontra koncentrálva meditálsz, kídet is fejlesztheted. Ha nem összpontosítasz a tandenedbe, energiaszinted leesik és kíd felmegy a vállaidba. Tovább terjedhet a nyakizmaidba, amelytől fejed esetleg megfeszül és meg is sérülhet. Végül elszédülsz, izgatottá válhatsz, vagy elkezdesz sírni minden ok nélkül, vagy ingerült leszel és nem tudsz lehiggadni. Ha ez megtörténik, egész tested elkezd remegni. A szimpatikus idegrendszer zavara miatt neurotikussá válhatsz. A szuszokán a legjobb módszer arra, hogy a kít lent tartsa.

Miután teljesen ellazult a tested, koncentrálj hasad alsó részére! Egyenletesen fújd ki a levegőt, halkan lélegezz ki, miközben hasadat behúzod. Olyan hosszan lélegezz ki, amennyire csak lehet, egész addig, míg elfogy az összes levegőd és a hasad lapos lesz! Mikor kilélegezted az összes levegőt, ösztönösen belélegzel, hasad feltöltődik és kiemelkedik. Nincs is arra szükség, hogy beszívd a levegőt. Nagyon kényelmesen csináld mindezt: a tökéletes kilégzésre összpontosíts! A belégzéssel egy időben pedig hasad növekedni fog. Olyan ez, mint egy szemcsöpögtető pipetta. Van egy gumigömb egy üvegcső tetején. Ha megnyomod a gömböt kimegy a levegő és ha vízbe teszed és kiengeded, a víz beáramlik az üvegcsőbe. Így működik a pipetta. Ugyanúgy, ha összepréseled a hasad tökéletesen, kilélegzed a levegőt. Amint hasad kiemelkedik belégzéskor, az pont olyan, mint mikor elengeded a pipetta gumigömbjét. A levegő természetes módon áramlik be. Mikor kiengedted a levegőt, a hasad magától újra feltöltődik belégzéskor. Ne szívd be a levegőt! Ha ösztönösen csinálod, megszűnik a feszültség a vállaidban és a levegő könnyen beáramlik.

Rövid időn belül könnyen belélegzed a megfelelő mennyiségű levegőt. Ha túlságosan mereven és tudatosan végzed mindezt, sokkal nehezebb lesz. Ha feszes a rekeszizmod, lélegzeted megáll ott. Majdnem mindenki megállítja a levegőt a rekeszizomnál, és tovább próbálja erőltetni innen. A szuszokán elsajátításának kezdetekor az okozza a legnagyobb gondot, hogy megszabaduljunk ettől a késztetéstől. A zazen kezdetekor segít, ha tízet végzünk ebből a mély hasi légzésből. Hogy megszabadulj a tudatosságodtól, lélegezz a lehető leghalkabban és tedd ezt lassan a tandenedre koncentrálva! Kilégzéskor számolj mindig egyet egészen tízig! Amint kilélegzel számolj: eeeegy, kettőőőőőő, stb! Juss el tízig, aztán kezdd elölről! Miközben számolod a lélegzéseket, állandóan koncentrálj magára a légzésre! Fontos, hogy erre összpontosíts!

Ahogy figyelemmel kíséred légzésedet, koncentrációd mélyül és mivel ennyire összpontosítassz, nem kötődsz annyira a külvilághoz még akkor sem, ha körülnézel. A külső világ nem tud megzavarni, ha a légzésre és a számolásra koncentrálsz. Még ha hangokat hallasz is, mély koncentrációban alig észrevehetőek. Éppen így van ez a szagokkal, ízekkel és más külső hatással. Ugyanez a helyzet az érzelmekkel és legfőképp a külső dolgokra vonatkozó gondolatokkal. Ezeknek a száma is csökkenni fog. Jusson tehát eszedbe: teljesen koncentrálj a légzésre és a számolásra! Ahogy a Hatodik Pátriárka mondta: határold el magad minden külső ingertől és ne hagyd, hogy ezek megzavarjanak! Ebben az elkülönülésben segít a szuszokán. Elhatárolódsz a külvilág hangjaitól és látványától.

Ekkor tudatod mindenfajta kötodéstől és gondolattól mentessé válik. Megtalálod tudatod tökéletesen tiszta állapotát. Bodhidharma azt mondta: "Ne törődj a külvilág dolgaival! Ha nincs gond a bensődben, ha tudatod olyan, mint egy fal, akkor benne lehetsz a tao-ban" Ez nem azt jelenti, hogy görcsösen lélegezz. Meg kell találni minden ki- és belégzés végső pontját, és nem szabad hagyni, hogy a külvilág ingerei befolyásoljanak! Ekkor a külvilágnak nincs helye, nem talál semmilyen nyomot, sem rést, amelyen át behatolhat elmédbe. Ez a zazen és Buddha szamádhijának világa.

Hakuin ezt tanítja: "A szuszokán a lehető legjobb módja annak, hogy eljuss a mély szamádi állapotába úgy, hogy közben kídet tandenedre összpontosítod." Kezdetben a szuszokán nagyon megbízhatatlannak tűnhet, de fontos, hogy ne adjuk fel a próbálkozást. Ha már egyszer elkezdted, be kell járnod az Utat, hogy elérj a végére.
Erre az ószesshin a legjobb esemény. Ha valaki végigcsinál két, vagy három ószessint, tökéletesen elsajátította a szuszokán technikáját. Ennyit pedig bárki megtehet. Az, hogy ki mennyire tudja mindezt beilleszteni mindennapi életébe, már csak az egyéni erőfeszítéstől függ.

Ha kint élsz a társadalomban és elkezdesz meditálni, aztán abbahagyod, úgy nagyon nehéz lesz elsajátítani a szuszokánt. A legjobb rendszeresen gyakorolni. A szuszokán a zen gyakorlásának az a része, amelyet rövid idő alatt ki kell fejleszteni. Ha már egyszer elsajátítottad és megtapasztaltad mélységét, nem fogod elfelejteni. Ha először úgy is érzed, hogy a szuszokán megbízhatatlan és nem ér semmit, azért gyakorold türelmesen, így lépésről lépésre lélegzeted előbb-utóbb a hasadon keresztül fog áramlani! Ha kilélegeztél, engedd, hogy hasad előreemelkedjen! Újra meg újra ismételd ezt a folyamatot! Először csak tízszer csináld, aztán ne tégy semmilyen görcsösen öntudatos erőfeszítést, engedd, hogy ösztönösen történjen! Bár először esetleg felületesnek fogod érezni légzésedet, valójában, ha összehasonlítod a mindennapi gyakorlattal, ez a fajta légzés sokkal mélyebb.

Ha újra és újra gyakorolod, teljesen kifejleszted. A látszólag fejletlen hasból egy erős és energikus kí fog fejlodni. Persze az kényelmes állapot, hogy tele van az ember olyan kível, amely testünk felső részében terjed szét. A szuszokán rendszeres gyakorlásával azonban ezt össze lehet gyűjteni a tandenbe, s ezután erősnek és energikusnak fogjuk érezni magunkat. Ezt viszont nem lehet erőltetni. Ha túlságosan erőlteted, kíd megáll a rekeszizomnál, lélegzeted rövidebb és nehezebb lesz. Türelmes erőfeszítéssel kell előre haladnod! Eleinte nem megy könnyen az embernek, de amint hozzászoksz a szuszokánhoz, nemcsak meditáció, hanem minden más tevékenység közben is egyre természetesebb lesz.

Még evés közben is lehet folytatni a koncentrációt. Ekkor kíd egyre teljesebb lesz. Végül ki- és belégzésnél tandened folyamatosan gondoskodik kíd bőséges utánpótlásáról, mert hasaddal lélegzel. Mikor kíd teljesen kifejlesztetted, hasad már alig mozog, mivel majdnem elérted koncentrációd végső pontját. Különösen ekkor nem szabad hagynod, hogy erőfeszítéseid kárba vesszenek, és folytatnod kell a koncentrációt még több energiát hozzáadva. Ha így teszel hasad teltebb és feszesebb lesz.
Hakuin így folytatja: "Kezdd el a szuszokánt, amely a lehető legjobb módszer arra, hogy a mély szamádi állapotába kerülj! Kídet összpontosítsd tandenedbe! Ezután koncentrálj a koanodra, míg ki nem ásod teljesen öntudatod gyökereit!" Bensőd, mély tudatod teljesen feltöltődik, hasad szintén megtelik aktív energiával. Mikor ebben az állapotban vagy, először foglalkozhatsz a koanoddal. De koan nélkül meditálni is célravezető.

Az idősebb mesterek azt tanították nekünk, hogy koan nélkül is el lehet érni a megvilágosodást. Koncentrálj figyelmesen arra a helyre mélyen önmagadban, ahonnan kiindul a lélegzeted! Figyeld azt a pontot, majd kérdezd: "Mi ez? Mi ez? Mi ez? - és mélyedj el ebben. A kí, amely állandóan újjászületik bennünk, sosem fogy el. Ebből a kíből születik a lélegzetünk. Ragadd meg lélegzeted kiindulópontját és összpontosítsd tudatodat erre a kérdésre: "Mi ez?" Kitartóan kutasd lélegzeted eredetének pontját! Ha teljes szíveddel teszed, majdnem teljesen el tudsz szakadni a külvilágtól.

Csupán magára koncentráló tudatodban nem lesznek a külvilággal kapcsolatos gondolatok, csak a lélegzetvételek, amelyek folyamatosan követik egymást egészen addig a pontig, ahol már kérdésedet sem tudatosan teszed fel és amint mereven nézel előre, semmi sem tudja elterelni figyelmedet. Tudatod kitágul. Ez az állapot olyan, mint a legmélyebb óceán, de nem olyan, mint egy sötét üreg. Ebben a tisztán áttetsző állapotban fényes ragyogás ölel át, de még ennek sincs tudatában az ember, csak a teljesen feltöltődött, feszes érzés marad. Ez a tudatállapot addig mélyül és mélyül, míg egyszer csak felrobban, és teljesen szétesik.

Ezt úgy hívjuk, hogy elvágjuk a mély gyökereket. Erről beszél Hakuin mikor így oktat: "Koncentrálj erősen a koanodra, míg ki nem ásod teljesen öntudatod gyökereit." Legelőször a gyökereket kell elvágnunk ahhoz, hogy megtapasztaljuk azt a tudatállapotot, amelyet Buddha élt át. Meg kell találnunk azt a helyet, amelyből Buddha újjászületett tudata kiemelkedett. Az a pillanat, amikor meglátta az Esthajnalcsillagot, az a világ, amelybe beleugrott, a legmélyebb gyökerek elvágása volt számára. A végső ponton nem a halál vár, hanem a teljes áttetsző tisztaság és egy tiszta élet ezen belül. Olyan ez, mint egy újjászületés. Ez az újjászületés hatalmas energia. Szétterjed a külvilágban is. Ez az az élmény, amelyet Buddha körülírt. Ez az igazi tudat, az eredeti tudat, amelynek születésére ráébredt. Az ember eredeti tudata a tiszta végső pont, a tiszta értelem, elme forrása.

Ami eddig szunnyadt, ráébred a körülötte lévő világra, minden egyes dologban találkozik vele, állandóan ingerek érik, és ennek megfelelően működik. Az a pont a legfontosabb, amikor a tiszta tudat elkezd ily módon dolgozni. Ha ez a funkció nem alakul ki, magának az élménynek a jelentése meghal és a gondosan végzett zazen értelmét veszti. Amikor ez a vadonatúj, friss tudat újjászületik az emberben, mikor ráébredsz a valódi életre, ugyanolyanná válsz, mint Buddha. Ez nemcsak szamádhi közben történik, ez a kensó lényege. Ez a leglényegesebb a zen és a Buddhadharma számára. Mégis éppen akkor, mikor ez a tudat kiterjed a külvilágra, a megértés igazsága értelmét veszti. Éppen ezért nem tudjuk siettetni a dolgot. Az, hogy milyen mértékben fejlődünk, belső energiánktól függ. Ez mindennek az összegzése.

Mivel egy nyüzsgő, ingerekkel teli külvilágban élünk, ha sietünk, az éppen azt bizonyítja, hogy még nem szabadultunk meg minden külső hatástól. Pedig éppen ez a legfontosabb ezt megvalósítani. Ez a zazen lényege. Hakuin így foglalja össze tanítását: "Ha így gyakorlod a zazent minden nap, a mély szamádi állapota olyan természetessé válik, mint ahogy hozzáérsz a talajhoz, mikor ráütsz. Adj bele mindent, amit csak bírsz!" Hakuin nem mondja meg, hány napi, havi, évi erőfeszítésre van szükség. Ez mindig az egyén erőfeszítésétol és energiájától függ. Attól függ, ki mennyire mélyen tud koncentrálni. Nem mondhatjuk, hogy csak azért, mert valaki sok időt tölt a meditációval, ez és ez lesz az eredménye. Egyáltalán nem lehet kiszámítani, hogy mennyi időre van szükség. Tudatunk teljes újjászületése a cél.

Feladatunk, hogy efelé haladjunk minden energiánkkal. Akkor is ezt kell tennünk, ha erőfeszítéseink egyelőre nem mutatnak eredményt. Az biztos, hogy át tudjuk élni a megvilágosodást. Képesek vagyunk rá, minden kétséget kizáróan. Hakuin saját tapasztalatai alapján tanít. Mindenki képes a kensó megtapasztalására. Mindenki elérheti ezt a tudatállapotot és mindenki képes az újjászületésre. Így tanít minket Hakuin.


 

1 Ósesshin: egy hét folyamatos zazen gyakorlás, amikor csak szutrázásra, evésre és alvásra tartanak szünetet. Az a célja, hogy fokozatosan letisztítsa az egyén valódi természetét.

 

2 Dojo: zen kolostor, a zen gyakorlásának a helye. Az a hely, ahol a buddha-természet letisztul. A zendo: a meditációs terem, ahol a szerzetesek élnek és gyakorolják a zazent.

 

3 Szamádhi: az az állapot, amelyben az ember elfelejti saját nehézkességét, eggyé válik az idovel, hellyel, körülményeivel, eggyé válik azzal, amit csinál. Az az állapot, amelyben eggyé válunk a jelen pillanattal.

 

4 Szuszokán: ez a tanulmány részletesen leírja a zazennek ezt a módszerét, mikor is az ember számolja kilégzését.

 

5 Kí: az az egyetemes erő, amely minden dolgot mozgat és összeköt. Az emberi testben életerőként nyilvánul meg. Ez az erő növelhető helyes táplálkozással, és különböző légzogyakorlatokkal, mint például hasi légzés

 

6 Tanden: testünkön a köldök alatt 4 cm-rel, fél 2 cm mélyen található pont, amely az élettani, testi és szellemi központ. A tanden gyakorlatok, amelyek a légzéssel és a koncentrációval függenek össze, a kí fejlesztését szolgálják.

 

7 Koan: olyan ősi szavak, élmények, amelyek nem érthetők meg logika vagy ésszerű gondolatok útján. Akik a zent gyakorolják, arra használják, hogy feloldják a kettős gondolkodásmódot, ráébredjenek buddha-természetükre és megszabaduljanak egójuktól

 

8 Kensó: megvilágosodás. Ráébredés valódi természetünkre. Még az egót megelőző állapot. Az egó olyan, mint a hullámok a víz felszínén. A buddha-természet pedig maga a víztömeg.

 

9 Dharma: a tudatnak azok a törvényei, amelyekre Buddha ráébredt. Azok a törvények, amelyek irányítják létezésünket, amelyeket mindenki birtokol. Bár mindenki egyénileg különböző, de mindnyájunknak egységes, megkülönböztethetetlen tudatunk van.

 

10 Zazen: ülő meditáció