Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mesterek: Yamaoka Tesshū

2009.02.08

Yamaoka Tesshū (1836-1888) 山岡鉄舟

 

Photobucket

Tesshū kardja életet adó volt, ecsetje pedig, egy bōdhisattva ecsetéhez hasonlatos. Egy-egy kalligráfia elkészültekor minden alkalommal elmondta Tesshū a bōdhisattvak négyes fogadalma közül a következőt: „Az élőlények száma végtelen, fogadom, hogy mind megszabadítom.”, és mindezt komolyan is gondolta. Ezért készített igen sok tanító jellegű művet. Erre példa a sárkány és a csiga párosa. A két kép szorossan összetartozik, ezt a szöveg is jól mutatja, amely így ír: „Ha ez a csiga elhatározza, hogy eljut a Fuji hegy tetejére, akkor biztosan meg is fog oda érkezni”. Majd ehhez hozzáfűzte kedvenc mondatát: „Ha a szellem egységes, ugyan mi az, ami lehetetlen?” Ez a mondat meg is magyarázza a lényeget. A sárkány egy szempillantás alatt képes a Fuji tetejére jutni, míg a csigának ez hosszú hónapokba telik, ám mind a ketten elérik céljukat, ha tartják magukat elhatározásukhoz. Mindenkinek meg van a saját tempója, amelyben eljuthat céljáig, és azt kell, hogy tartsa. Ami valakinek kapkodás, az másnak elképzelhető, hogy vánszorgás. Tisztában kell lenni az embernek képességeivel, és akkor semmi sem lehetetlen számára. Az érdekessége a képeknek, hogy míg a csiga meg van festve, addig a sárkányt kanjija jeleníti meg, mégis olyan tökéletesen szeli a levegőt a Fuji vonala előtt, hogy egy erőtől duzzadó sárkányt látunk, ha rátekintünk.

Photobucket

A sárkány más kalligráfiáján is megjelenik, mint például a Tigris és Sárkány pároson, ahol a sárkány értelmezhető, mint a jang, vagyis a férfi princípium és energia szimbóluma, a tigris pedig nő, jin erőként. Az ellentétek ilyesfajta megjelenítése a harmónia, az egység ábrázolásai. Mind a két kalligráfia olyan hatalmas energiával rendelkezik, hogy azt érzi az ember rájuk pillantva, hogy bármelyik pillanatban megmozdulhatnak, és otthagyva a papírt életre kelhetnek.

 

Vissza a Japán kalligráfia menübe